Emléktábla megáldása Almásfüzitőn

2018. november 9. (péntek) 9:00

Október 14-én az almásfüzitői Szent István templomban emléktábla megáldására került sor. Ezúttal az almásfüzitői katolikus egyházközség beszámolójának szerkesztett változatát tesszük közzé.

„2018. október 14-én az almásfüzitői Szent István templomban a 28. évközi vasárnap emlékezetesebb marad a községben élők számára. Egy márvány emléktábla megáldása történt ezen az őszi ünnepnapon. Ha ez a márványtábla mesélni tudna! Kilencvenöt év történetét tudhatnánk meg Almásfüzitőről és Szőnyről. 1923. augusztus 5-től hirdette az iskolakápolna falán a következőket:

„Az örökké szent Istennek, a kegyes Üdvözítőnek, akinek gyönyörűsége az emberek fiaival lenni: az Emmanuelnek otthonául és dicsőségére, halhatatlan lelkek üdvösségére létesült e szentély özv. Rach Józsefné és fia Ernő patronusok tulajdonán és nagylelkű ajándékaiból, füzitői és más községbeli nemes szíveknek áldozataiból és munkájából; szentgyörgyi Komáromy Miklós állomásfőnök buzgólkodására; Szekendy József szőnyi plébánossága alatt. Megáldva az Üdvösségnek 1923.esztendejében augusztus 5.én. Jöjjetek imádjuk és boruljunk arcra az Isten előtt, ki minket alkotott. Zsolt 94,6.”

Rach Józsefné, Pfeiffer Mariann és fia Rach Ernő 1906-tól 1948-ig a füzitői birtok tulajdonosai voltak. Hörömpöly Mihály, aki a legalaposabban kutatta és meg is írta Almásfüzitő helytörténetét, könyvében arról ír, hogy az 1944. augusztus 9-i, harmadik és egyben legnagyobb ún. szőnyegbombázás több épületet romba döntött, többek között az iskolakápolna épületét is. A 21 évig nevelésnek, oktatásnak és templomnak otthont adó épület megsemmisült. Szintén a helytörténeti kiadványból tudjuk, hogy a kápolna harangja és a Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép átvészelte a háború pusztításait. 

A most ismét megáldott emléktábláról talán még helytörténészünk sem tudott a kilencvenes évek végén, hiszen arra kb. 15 évvel ezelőtt talált rá Szőnyben Dr. Fehér Tamás, a szőnyi egyházközség képviselőtestületének egyik tagja. 

Hogy került ez a márványtábla Szőnybe? Nem tudhatjuk, de aki Almásfüzitőről a szőnyi plébániára vitette, bízott a jövő nemzedékben, abban, hogy egyszer méltó helyre kerül, és emlékeztet a múltra, annak szépségeire és borzalmaira egyaránt. 

Így történt hetvennégy évvel később. Köszönhető Fehér Tamásnak, aki Szőnyben megtalálta; Kürthy Annának, aki közvetítője volt a jószándéknak; Dr. Halász Sándornak, aki anyagi támogatásával az ügy mellé állt; Ifj. Pénzes Imre kőfaragónak, aki felújította az emléktáblát; Ifj. Wachtler Edének, aki szakértelmével, és munkájával a kb. 70 kg-os márványtábla biztonságos elhelyezéséről gondoskodott; valamint Milus Ferenc atyának, aki újra megáldotta az almásfüzitői Szent István templomban. Köszönet érte, Isten fizesse meg jótékony cselekedeteiket!

Jön ezer új Kőmíves Kelemen / ki nem hamuval és nem embervérrel / köti meg a békesség falát, / de szenteltvízzel és búzakenyérrel / és épít régi kőből új hazát. / Üzenem a háznak, mely fölnevelt: / a fundamentom Istentől való / és Istentől való az akarat, / mely újra építi a falakat. / A víz szalad, a kő marad, / a kő marad. (Wass Albert: Üzenet haza -részlet)


Forrás: Kálmán Lászlóné egyházközségi képviselőtag, Almásfüzitő



Emléktábla megáldása Alműsfüzitőn

Emléktábla megáldása Alműsfüzitőn