A keresztények vére magvetés – Rédly Elemér atya mutatott be szentmisét Boldog Apor Vilmos püspök tiszteletére

2018. július 4. (szerda) 13:00

Kategória: Boldog Apor Vilmos püspök

Rédly Elemér atya július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén szentmisét mutatott Boldog Apor Vilmos püspök tiszteletére. A szentmisét a vértanú győri főpásztor szentté avatásáért és az üldözött keresztényekért ajánlotta fel. A szentmisén koncelebrált Bognár István, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa. 

Életemben először 1971 októberében hallottam Apor Vilmos püspök úrról, amikor a győri Kármelhegyi Boldogasszony Lelkészség káplánja lettem – kezdte személyes hangvételű szentbeszédét Rédly Elemér atya. – Apor püspököt ideiglenesen a kármelita templom kriptájában helyezték nyugalomra. Naponta sokszor nyitottam ajtót olyanoknak, akik azért jöttek, hogy imádkozzanak és virágot helyezzenek el a sírjánál. Több mint hat évig szolgáltam itt: nem volt olyan nap, hogy ne lett volna friss virág a sírnál. Akkor tudtam meg, hogy ki Apor Vilmos és mi történt vele. Az emberek azért jöttek, hogy megköszönjék az áldozatot, amit értük vállalt.  

A pappá szentelésének hatvanadik évfordulóját ünneplő lelkipásztor arra az időre is visszaemlékezett, amikor a budapesti Központi Szeminárium növendéke volt. Ott találkozott Brenner László atyával, Boldog Brenner János vértanú pap bátyjával. Ugyan hosszabb időt töltöttek együtt, de László atya nem beszélt arról, hogy mi történt a testvérével. – Akik már éltek akkor, tudják, hogy mi volt ennek a hallgatásnak az oka. Amikor Vilmos püspököt megölték, tízéves voltam. Szüleimmel Budán életünk. A főváros 1944 és 1945 között zajló ostromát a házunk pincéjében vészeltük át. Az ostrom idején a miénkhez hasonlóan nagyon sok család veszítette el hozzátartozóját. Az emberek nem beszéltek mások tragédiájáról, hiszen megvolt a saját fájdalmuk. A hírközlés sem úgy működött, mint napjainkban. A szovjet katonák gaztetteiről ugyanakkor naponta értesültünk. Apor Vilmos püspök halálhíre azonban nem jutott el hozzánk. 

Az újabb megszállással kezdődő diktatúrában beszélni sem lehetett róla. Ekkor kezdődött az egyházüldözés is, amelynek során államosították az iskolákat, letartoztatták Mindszenty bíborost, sokakat elítéltek, bebörtönöztek a hitük miatt, feloszlatták a szerzetesrendeket. Az ateista propagandáról azt mondták, hogy világnézeti harc. Ahol harc van, ott nemcsak lőnek, hanem védekezni is lehet. Ahol nem lehet védekezni, ott nem harc van, hanem mészárlás. Világnézeti mészárlás kezdődött abban az időben. 1953-ban a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségiztem, majd felvételemet kértem a Győri Egyházmegyébe. Papp Kálmán püspök felvett, és Budapestre küldött tanulni. 1958. június 15-én szentelt pappá. Minden évben ellátogattam a növendéktársaimmal Győrbe, de Apor Vilmos püspök úrról soha senki sem szólt. 

Győrben voltam káplán, amikor Magyarország szovjetek általi „felszabadításának” harmincadik évfordulóját ünnepelték. Az évforduló alkalmából szovjet újságírók érkeztek, hogy megkérdezzék a helyieket arról, hogyan emlékeznek a harminc éve történt eseményekre. Több győri asszony elmondta, hogy akkor gyilkolták meg Apor püspököt. Győri riport nem készült a jubileumról. 

Egyházunk néma szenvedésének azonban megvolt a gyümölcse: a papnevelő intézetek tele voltak kispapokkal, Budapesten is száz szeminarista készült a papi hivatásra az 1950-es években. A templomok is megteltek hívekkel. Beigazolódott, amit az ókorban Tertullianus mondott: a keresztények vére magvetés, minél többet szórnak szét belőle, annál bőségesebb termést hoz. Sokan meghallották az Úr hívó szavát, és követték őt. 1956 után, amikor a forradalmat eltiporták, és a nyugati világ segítségében sem lehetett bízni, senki sem remélte, hogy rövid időn belül változás lesz. Mégis sokan vállalták a hitvalló magatartást, papok, szerzetesek és világiak egyaránt. A világ azóta megváltozott. A nyílt egyházüldözés ugyan megszűnt, de ma is van egyházellenes propaganda: Nyugat-Európában, ahonnan egykor a segítséget vártuk. Kártékony lett az a szabadelvű gondolkodás, amely leszoktatta az embereket az áldozatvállalásról. Napjainkban az emberek jogain van a hangsúly, a kötelességek gyakran feledésbe merülnek. 

Kérjük Apor Vilmos püspök atya segítségét, hogy készek legyünk áldozatot vállalni Isten dicsőségére és embertársaink üdvösségére – buzdította a híveket Rédly Elemér atya, aki a szentmise végén gyémántmisés áldásban részesítette a jelenlévőket. 

Augusztus 6-án 18 órai kezdettel Péntek József atya mutat be szentmisét Boldog Apor Vilmos püspök tiszteletére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmise végén gyémántmisés áldásban részesíti a híveket. 

Győri Egyházmegye Sajtóirodája