Brenner János vértanúságáról tartott előadást Soós Viktor Attila

2018. április 8. (vasárnap) 8:00

Március 28-án Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tagja, a boldoggá avatás történész szakértője tartott előadást a Győri Hittudományi Főiskolán a kommunista diktatúra egyházüldözéséről, Brenner János életútján keresztül. A Hitünk és életünk szabadegyetem keretében megtartott előadásában a fennmaradt források és visszaemlékezések segítségével mutatta be a diktatúra egyházpolitikáját és a vértanú pap életútját.

Brenner János nagy múltú szombathelyi családból származott, és vallásos nevelésben részesült. Testvérei, László és József is megkapták a papi hivatás kegyelmét. A kommunista egyházüldözés elterjedésének időszaka érintette gimnáziumi tanulmányaikat. János a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában kezdte tanulmányait Pécsett, majd Szombathelyen, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban folytatta. Az iskolák államosítását követően Zircre ment, és felvételét kérte a ciszterci rendbe. A szerzetesrendek feloszlatása után jelentkezett a szombathelyi szemináriumba, de ennek bezárása után 1952 és 1955 között Győrben folytatta tovább tanulmányait. Elöljárói elkötelezett, buzgó lelki emberként, jó tanulóként jellemezték. Lelki naplójának fennmaradt részleteiből kiderül, hogy szívből akarta követni az Urat.

Első – és egyben utolsó – kápláni állomáshelye Rábakethely volt a hozzá tartozó négy fíliával. Szívesen foglalkozott a fiatalokkal, ezzel hamar magára vonta az Állami Egyházügyi Hivatal figyelmét. Püspökét arra akarták kényszeríteni, hogy máshova helyezze, ő azonban – tiszteletben tartva Brenner János kívánságát – nem engedett az állami beavatkozásnak. A rábakethelyi káplánt 1957-ben többször is megfélemlítették – például egy igazoltatásnak álcázott kísérlet során fahasábokat dobáltak motorkerékpárja elé –, ő azonban láthatóan nem reagált ezekre a félelemkeltő jelzésekre. A hozzá közel állók elbeszélése szerint érezte, hogy valami történni fog vele. 

Utolsó szentmiséjét 1957. december 14-én, advent harmadik vasárnapjának előestéjén mutatta be a máriaújfalui kápolnában. Az éjszaka folyamán beteghez hívták Zsidára, és János atya az Oltáriszentséget magához véve elindult utolsó földi útjára. Nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszakán, ugyanis a hatóságok a gyilkosság elhallgatására törekedve a korabeli nyomozati anyag egy részét eltüntették. Először féltékenységgel, később gazdasági jellegű bűncselekménnyel próbálták magyarázni a történteket, és több személyt is meggyanúsítottak a gyilkosság elkövetésével. A vértanú pap kriptájának felnyitása kapcsán végzett vizsgálatok megerősítették, hogy János atya életét – a szovjet típusú diktatúrára jellemző módon – különös kegyetlenséggel oltották ki: a korabeli nyomozati anyag és a véres papi ruhák alapján feltételezett 20–32 késszúráson felül a csontokon látható külsérelmi nyomok is bizonyítják ezt. 

Brenner János papi kötelességét mindvégig szem előtt tartva halt meg: annak tudatában, hogy haldoklóhoz megy, és utolsó erejével is védje az Oltáriszentséget. Évtizedeken át nem lehetett nyilvánosság előtt beszélni a tragédiáról. Csak a rendszerváltást követően nyílt lehetőség a vértanú pap emlékének ápolása. Boldoggá avatásának gondolata a 2000-es évek elején merült fel, és 2007-ben került Rómába az ügy. Ferenc pápa 2017 novemberében engedélyezte Brenner János boldoggá avatását.

Az áldozatos papi életút számunkra is példa: állapotbeli kötelességeink teljesítésében nekünk is érdemes a nehezebb utat választanunk, még akkor is, ha ez az út járhatatlannak tűnik számunkra. Bátran kérhetjük Brenner János atya közbenjárását élethivatásunk teljesítéséhez – fogalmazott előadása végén Soós Viktor Attila.

A szabadegyetem következő előadását április 18-án, szerdán, 18 órai kezdettel Csernai Balázs, a Veszprémi Hittudományi Főiskola és a Győri Hittudományi Főiskola oktatója Krisztus testében élek – Szent Pál apostol tanítása az Eucharisztiáról címmel fogja megtartani.

Kelemen Dávid
Fotó: Németh Péter