„Legyen meg a te akaratod!” – Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

2018. április 5. (csütörtök) 9:00

Különleges volt az idei húsvét: napjai dátum szerint éppen azokra a napokra estek, mint 1945-ben, amikor Győr vértanú főpásztora, Apor Vilmos életét adta a rábízottakért. A szentéletű püspök életáldozatára emlékeztünk Győrben március 30-án, nagypénteken és április 2-án, húsvéthétfőn, mennyei születésnapjának évfordulóján. Húsvéthétfőn Barsi Balázs OFM mutatott be ünnepi szentmisét Boldog Vilmos püspök tiszteletére a Nagyboldogasszony-székesegyházban.  

Barsi Balázs atya szentbeszédében kiemelte, hogy a szemlélődés egyik megnyilvánulási formája a belső látás. Fontos, hogy az evangéliumok által leírt történések megelevenedjenek bennünk. Ha rendelkezünk ezzel a belső látással, akkor képesek vagyunk az asszonyokkal a feltámadt Úr Jézushoz futni, és átkarolni a lábait. Vagy Tamással mondjuk: „Én Uram, én Istenem!” (Jn 20,28). Így válik imádsággá az evangéliumok olvasása. Ha a teológia művelője nem rendelkezik ezzel a belső látással, akkor csak elméleteket tanít. 

A ferences szerzetes a jelenlévők figyelmét Máté evangéliumának egy szakaszára irányította: „Félelemmel, de még nagyobb örömmel” (Mt 28,8). Ez a két érzés egyszerre van jelen az asszonyokban, amikor találkoznak a feltámadt Úrral. Egyszóval: megrendültek. A feltámadást követően az asszonyok az Úr dicsőséges testét karolták át. Leborultak előtte és imádták: a megrendültségből, a félelem és az öröm zavaros egyvelegéből eljutottak az imádásig. A megrendülés nem egy érzelmi vihar, hanem egy olyan belső érintés, amelynek hatására az ember élete más irányt vesz, gyökeresen megváltozik. Amikor halálos sebet kapott Vilmos püspök, a nagypéntek misztériumában részesült. A veszély miatt érzett félelem és az öröm, hogy megmenekültek azok, akiket védett, együtt voltak benne. 

Barsi Balázs atya Georges Bernanos A Kármel napja című drámáját idézve elmélkedett a vértanúságról. A francia regényíró a compiègne-i kármelita kolostor tizenhat apácájának történetét mondja el, akik mártírhalált haltak a jakobinus diktatúra (1793–1794) idején. A dráma főhőse az arisztokrata családból származó, nyugtalan és félelmeivel küszködő Blanche de la Force, aki nem elégszik meg a valóság hétköznapi értelmezésével, s azt reméli, hogy Istennek tervei vannak vele. A drámában mindvégig jelen van a feszültség a kolostor lakói és Blanche, illetve a Krisztust követni akaró arisztokrata lány vágyai és cselekedetei között. A feszültség csak az utolsó képben oldódik fel: az addig gyávasága, gyenge jelleme miatt mások által megvetett Blanche önként követi rendtársnőit a vérpadon. 

Elöljárója felhívta Blanche figyelmét arra, hogy az emberi alaptermészetet le kell győzni, de nem szabad kényszeríteni. A vértanúk jellemszilárdságára van szükségünk, hogy a sértésre ne válaszoljunk sértéssel – fogalmazta meg a mindannyiunkra vonatkozó tanulságot a szentmise főcelebránsa. Isten nem azt kéri leányaitól, hogy nap mint nap komédiázzanak az ő szent színe előtt, hanem hogy hűségesen szolgálják őt. Egy jó szolgáló mindig ott van, ahol szükség van rá, de sohasem hagyja, hogy észrevegyék – hangsúlyozta Barsi Balázs atya. A mértéktelen alázatosság azonban kevélységet szül. A perjelnő figyelmeztette Blanche-t arra, hogy arisztokrata származásából fakadó kötelezettségei a rendbe való belépését követően még hangsúlyosabban vonatkoznak rá. Apor Vilmos püspök báró volt: főpásztorként is a hazát szolgálta. 

Vilmos püspök imádságával Krisztus passiójává lényegítette át saját vértanúságát. Jézus nem azzal váltott meg bennünket, hogy keresztre feszítették. Azzal gyilkosai bűnt követtek el. Hanem azzal, amit belülről tett: „Atyám, bocsáss meg nekik” (Lk 23,34).  A vértanú nem akar meghalni: Isten akaratát kívánja beteljesíteni. „Ezért szent a ti püspökötök, győriek. A mi püspökünk. És ezt akarja üzenni nekünk: ne akarjunk elmenekülni a kereszt elől, de ne is keressük. Akkor mit keressünk? Azt, hogy legyen meg az ő szent akarata” – zárta prédikációját Barsi Balázs OFM. 

A szentmisét követően a megemlékezés litániával és szentségimádással folytatódott, majd kompletóriummal zárult. A résztvevők Boldog Apor Vilmos püspök közbenjárását kérték Magyarországért. 

Győri Egyházmegye Sajtóirodája
Fotó: Ács Tamás 

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján

Apor Vilmosra emlékeztünk mennyei születésnapján