Veres András megnyitotta a magyaróvári Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-templom jubileumi évét

2018. február 13. (kedd) 9:00

Püspöki szentmisével nyitotta meg jubileumi évét február 11-én a mosonmagyaróvári Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. A gazdag programsorozatra épülő év a családok és a plébánia mint családközösség megerősítését szolgálja. 2018-ban ünneplik a templom felszentelésének 350., névadója, a hildesheimi püspök halálának 980. évfordulóját, és tíz éve van annak, hogy Gotthárd csontereklyéjét elhelyezték a magyaróvári templomban.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntötte az ünneplőket. „Azért imádkozunk, hogy mindannyian újra és újra megtaláljuk egymással a lelki közösséget, amelyben mindnyájan együtt tudunk Isten imádásában imádkozni. Az egész esztendő sugározza a lelki egység örömét mindazokkal, akik a városban élnek, azok felé is, akik keresik az utat Isten felé, és azokkal is, akik nem osztoznak hitünkben.”

A főpásztor a betegekért ajánlotta fel a Szűzanya lourdes-i megjelenésének ünnepén, a betegek világnapján bemutatott szentmisét. Szentbeszédében súlyos kérdéseket fogalmazott meg: Minek következménye életünkben a betegség, hogyan tudunk lelkileg egészségesen élni? Az evangéliumhoz, a leprás meggyógyításához kapcsolódva Jézus gyógyító tevékenységére irányította a figyelmet. Hangsúlyozta, Jézus azért jött el közénk, hogy hirdesse Isten országát, de soha nem ment el a beteg ember mellett. Tömegesen jöttek hozzá a gyógyulni vágyók, és Jézus meggyógyította őket betegségeikből, de igyekezett elkerülni, hogy afféle csodadoktornak tartsák.

Gyógyításai mindig a lélekre és a hitre irányították a figyelmet. Elbocsátó szavai – „menj, hited meggyógyított”, „menj és többé ne vétkezzél” – arra hívták fel a figyelmet, hogy az ember bűnei kapcsolatban vannak a betegséggel. A leprás ember meggyógyításának evangéliumi történetéhez kapcsolódva Veres András arról beszélt, hogy a kor zsidó embere a mózesi törvények alapján kizárta az emberi közösségből a leprásokat. Kezdetben a megfertőződés elkerülése vezette őket, később pedig ebből helytelen erkölcsi viszonyulás következett. A leprás emberrel minden testi érintkezést megszüntettek, és erkölcsi minősítéssel is éltek, amikor azt állították, hogy megbetegedésük bűnös életük következménye. „Súlyos erkölcsi, teológiai kérdés elé állít ez a megítélés.”

A püspök Kopp Mária kutatásaira hivatkozva kifejtette, hogy számos testi megbetegedés eredete lelki természetű, ahogy a már idézett jézusi szavak is erre utalnak. Mitől fertőződött meg a lelkünk? Mi a probléma?– kérdezte. – Saját bűneink súlya, és  a világba való beágyazottságunk következtében más emberek bűne miatt is érheti az embert szenvedés. El kell fogadnunk, hogy keresni kell a lélek megtisztulását, hogy elkerülhessük a testi szenvedéseket.

„Nagyon nehéz erről beszélni, mert az ember saját betegsége kapcsán abban a kétségben él, mi az, amit vétett.” Veres András utalt arra, hogy minden életformának vannak sajátos bűnei, sajátos negatív megnyilvánulási formái, melyekből szükségszerűen következnek a betegségek. Itt kell megértenünk azt, amit Jézus hirdetett: ha jót akarunk magunknak, szeretteinknek, nagy gondot kell fordítanunk a lelki egészség ápolására. „Jézus azért hirdette meg az evangéliumot, hogy mindannyiunk számára világos legyen, hogyan tudunk lelkileg egészségesen élni. Azért jött, hogy megszabadítson bennünket bűneink terhétől, visszaadja lelki egészségünket, mely a testi egészséget is magával hozza. Súlyos dolog ez. Senki nem mentheti fel magát az alól a kötelesség alól, hogy elgondolkodjon, mit kell másként tennie.”

Jézus mindannyiunkhoz jött, számosan azonban nem vesznek tudomást erről. A győri főpásztor rámutatott annak a veszélyére, hogy amint sokan nem veszik észre öltözékük piszkos voltát, úgy a lelki érzékenységük is eltompul a szennyezett környezetben – az ember belesüllyed ebbe az állapotba, és megelégszik a lelki tisztátalansággal, amit a bűn okoz. „Ma hangsúlyozottabban imádkozunk a betegekért, azokért, akiknek a szenvedésből több jutott, és azt kérjük számukra, hogy lelki gyógyulásukra tudják megélni a betegséget.”

A püspök arra figyelmeztetett, a betegeinkért aggódva ébresszük fel magunkban a lelki megtisztulás igényét. Az evangélium szerint élő ember gondolkodása egészséges, ez által alakítja környezetében azt a közösséget, ahol mindenki megtalálhatja a testi-lelki gyógyulás útját.

„Ha akarod, megtisztíthatsz” – szólt a leprás Jézushoz (vö. Mk 1,40).  „Ne legyenek kétségeink, Jézus, az Isten Fia mindnyájunkat meg akar gyógyítani, vissza akarja adni a lelki egészséget, s ezáltal testünk egészségét is. Ismerje fel Jézusban minden ember az igazi gyógyítót, és értsük meg, csak a lelkileg tiszta élet vezet bennünket kiegyensúlyozott, boldog élethez.”

A húsvéti készület hagyományosan lelkigyakorlattal kezdődik hamvazószerdát követően a magyaróvári plébánián, melyet ebben az évben Lukácsi Zoltán, a győri szeminárium rektora tart. A szentmise végén Bodó Zoltán plébános arra kérte a híveket, tegyenek tanúságot irgalmas szeretetükről a rászorulók felé azzal, hogy minden héten valami mást gyűjtve ajándékozzák meg a karitászcsoport segítségével a szükséget szenvedőket.

„Minden ünnepet meg kell előznie a bűnbánatnak. Jubileumi évünk nyitányát azért tettük a nagyböjt kezdetére, hogy megtisztult lélekkel ünnepelhessük májusban a szent ereklye befogadásának évfordulóját.” A plébános kifejezte reményét, hogy a jubileumi év eseményei tovább erősítik a közösséget összefogó szálakat, és templomuk az Atya háza, mely mindig nyitva áll, meghívó erejű lesz a kívülállók számára is.

A szentmisét követően a közösség a templom Szent Krisztina Kórusa vezetésével felköszöntötte a 25. születésnapját ünneplő diakónusát, Holpár Balázst.


* * * 


A február 11. és november 25. között meghirdetett jubileumi év védnökségét Veres András megyéspüspök és Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere vállalta.

Az eseménysorozatban liturgikus és világi programok egyaránt szerepelnek. Céljuk, hogy a közösség összetartozásában megerősödjön, a plébánia a családok családjává váljon – mondta el Bodó Zoltán plébános. A programokról beszámolva kiemelte, májusra szeretnék meghívni a hildesheimi püspököt, november 25-ére, a Krisztus Király vasárnapján tartandó záróünnepségre pedig Magyarország apostoli nunciusát.

Az események a családok éve jegyében zajlanak. A kilenc hónap alatt lesz kórustalálkozó, koncert, fotókiállítás, zarándoklat, főzőverseny és keresik majd a plébánia tortáját is. Május 19-én a plébánia előtti téren családi napot tartanak. A templom történetét helytörténeti kiállításon mutatják be, öt részből álló előadássorozatot tartanak a templomról és az ott őrzött ereklyékről.


A magyaróvári Szűz Mária Királynő- és Szent Gotthárd-plébániatemplom


Régészeti feltárások mutatják, hogy a korai Árpád-kori település vegyes népessége már 1260 körül épített templomot. Korai – legalább háromszáz évnyi – történetéről alig van forrásunk. A török időkben a templom elpusztult. 1660-ban német iparosok és kereskedők kezdték magyar barokk stílusban újjáépíteni. Felszentelését 1668-ban ünnepelték, de jelenlegi formáját 1777-ben nyerte el. Az 1930-as évek közepén a város temetkezési helyül ajánlotta a templom sírboltját Habsburg Frigyes családi kriptája számára. A plébániatemplomban őrzik két ókeresztény vértanú, Szent Krisztina és Szent Augustus ereklyéit, amelyeket Habsburg Mária Krisztina főhercegnő és Albert Kázmér szász-tescheni herceg kapott jegyajándékként VI. Pius pápától.


Szent Gotthárd és Magyaróvár


A török fosztogatások után a helyreállítási munkálatokat vállaló német iparosok és kereskedők helyezték templomukat Szent Gotthárd patrocíniumába. A szentély oldalfalának festményei is – melyek a szent egy-egy magyar vonatkozású csodatételét örökítik meg – Szent Gotthárd védőszentségének státuszát erősítik.

A Gotthárdot a középkor óta védőszentként tisztelő magyaróváriak tíz éve a hildesheimi püspökséghez fordultak. Már korábban is kérték Gotthárd dómbeli sírjának őrzőit egy ereklye átadására, erre 2007-ban nyílt lehetőség. Felnyitották a szent püspök koporsóját, s egy hitelesített ereklyét kapott a magyaróvári templom. Pápai Lajos akkori megyéspüspökkel ünnepelt szentmise keretében, templomuk felszentelésének 340. évfordulóján fogadták be a szent csontereklyéjét.


Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Fotó: Szerencsi Gábor, Vizsy Ferenc