A Szent László-liturgia tartalma, szépsége és az énekelt történelem – Medgyesy S. Norbert előadásával zárult a Szent László-estek programsorozat

2017. november 29. (szerda) 10:00

A Szent László-estek programsorozat utolsó, hetedik alkalmán, november 23-án Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, egyetemi docens, tanszékvezető (PPKE BTK, Piliscsaba), a Szent László Társulat társelnöke tartott telt házas előadást a győri Múzeumházban.

A győri származású előadó elsősorban a szentté avatás (Várad, 1192. június 27.) körül keletkezett, hazai gregorián dallamon megszólaló Szent László-liturgia szövegeit, melódiáit és történeti vonatkozásait elemezte. A Szent László-himnusz (Regis regum civis, ave – Áve, égi király híve) folyamatos jelen időben fohászkodik a haza bajnokához, mint az ország égi patrónusához egy olyan versszakban, ahol a hazai liturgiatörténet során először fordul elő a patria, a haza kifejezés: „ég királyát hűn követted, országunkat védelmezzed, légy Hazánknak Bajnoka!” A hazai, minden bizonnyal Nagyváradon keletkezett verses zsolozsma azt állítja a középpontba, hogy Szent Lászlót az égben maga Krisztus koronázta meg, és ez a szentté avatást jelenti: „Jóakarat védpajzsával, – kegyes hittel, koronával, – Krisztus, felékesítetted, – és a mennybe fölemelted.” A Nap erre az énekre kel(t) fel június 27-én hazánk területén: „Kelj fel, boldog Pannónia, öregbítsed jó sorsodat, ünnepelve boldogságát, a Szent László diadalmát! Űzd el már az éj unalmát felébredt csillagfény alatt! Serkenj fel, és Urad dicsérd, mert nemzeted vitézeként László által Ő mentett meg.” A páratlan szépségű, szintén korabeli szekvencia a Szent László váradi sírjánál történt csodákról énekel, és a lovagkirályt e szavakkal köszönti: „Ő a lépcső, magyar nemzet, rajta lépdel az egeknek trónjához Pannónia! E házban meghallgatást nyer mindenre, mit kér az ember, ha a király pártolja. Véle semmi kardcsapást, ellenséges támadást nem retteg már a haza. Dicsősége király sarjnak, áve, üdve magyaroknak, értünk támadt fényes csillag, virág ország gyökerén.” Az idézett tételeket – gregorián dallamon – az előadó illusztrálta.

A Szent László-ünnepre szóló evangéliumot 15. századi, háromszólamú organum-dallamon, a Boldog Özséb Színtársulat felvételén hallgatták meg a jelenlévők. Barta Gergely zeneszerző Kórusszimfónia Szent László király tiszteletére című, új alkotásába szintén belehallgattunk, mert annak első tétele a Rábatamásiból származó, Éjfél után egy óra már… kezdetű bakteréneket dolgozza fel. A bakteréneket, a szintén rábaközi Dőri énekeskönyvből származó Szent László-históriát, mint énekelt történelmet és az Üdvözlégy, kegyes Szent László király… kezdetű, 15. századi nyelvemléket a kiosztott lapokról közösen zengte az aktív közönség.

Medgyesy S. Norbert prezentációját Fülöp Ferenc kürtművész, a győri Liszt Ferenc Zeneiskola és a Győri Egyházmegyei Kántorképző tanára, valamint Maróti Gábor egyházmegyei zeneigazgató előadása keretezte: interpretációjukban felcsendült Peter Schnurrenberger és Bernhard Eduard Müller egy-egy műve.

Medgyesy S. Norbert/Győri Egyházmegye Sajtóirodája
Fotó: Ács Tamás