Mária nem kételkedett, mi se kételkedjünk! – Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

2017. július 5. (szerda) 17:00

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke július 2-án a kópházi Sarlós Boldogasszony-kegytemplomban ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét tizenhat kópházi és harkai fiatalnak. A szentmisén koncelebrált Németh Antal kópházi plébános és Mogyorósi Márk püspöki titkár. A főpásztor gradistyei horvát nyelven köszöntötte a jelenlévőket a kegytemplom felszentelésének 245. évfordulóján, kérve Istent, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására áldja meg a közösséget, „amelyben horvátok és magyarok együtt élnek, és dicsőítik az Istent, a jóság és a béke forrását”.

Veres András szentbeszédében Sarlós Boldogasszony ünnepe alkalmából Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatását helyezte a figyelem középpontjába. A győri megyéspüspök kiemelte, Máriát az angyal szavai indították útra. Mária nem kételkedett, mi se kételkedjünk Isten üzeneteiben! – kérte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Szűz Mária nagysága nem pusztán anyaságában, hanem hitében is rejlik, éppen ezért vált minden hívő ember példaképévé. Veres András Szent Ágostont idézve rámutatott arra, hogy Mária előbb hordozta a Megváltót szívében, mint a testében.

Mária elsőként Erzsébetet köszöntötte, a válasz mégis a szíve alatt hordozott gyermektől, Jánostól érkezett, aki felismerte a Messiás közelségét. János üdvtörténeti szerepe ennek a találkozásnak a pillanatában kezdődik el: arra kapott meghívást, hogy Jézus útját készítse elő. Máriát minden asszonynál áldottabbá teszi a gyermek, akit hordoz. Erzsébet köszöntő szavaira Mária Istent dicsőítő énekkel felel, az Urat magasztalja mindazért, ami vele történt. Isten szeretetének felismerése saját életünkben bennünket is arra sarkall, hogy viszonozzuk a mennyei Atya szeretetét. 

Mária látogatásának célja kettős: egyrészt osztozni akar Erzsébet várandósságának örömében, és ő is szeretné megosztani anyaságának örömét Erzsébettel, másrészt segíteni kíván a kismamának. A főpásztor Mária és Erzsébet találkozásának története kapcsán felhívta a figyelmet a család- és gyermekbarát szemléletmód fontosságára társadalmi szinten. Veres András a családi, rokoni és baráti kapcsolatok ápolását létszükségletnek nevezte, és rávilágított a vasárnapok és az ünnepnapok megtartásának elengedhetetlenségére, a hívő ember küldetésére. Akiben a hit által megfogant a krisztusi élet, annak kötelessége, hogy Krisztust, miként Mária, elvigye a felebarátaihoz – zárta elmélkedését a győri megyéspüspök. 

A szentmisén a zenei szolgálatot a Golubice Női Klapa Énekkar és a kópházi tamburazenekar végezte Völgyi Géza vezetésével.


Győri Egyházmegye Sajtóirodája
Fotó: Bakos Anett és Bokor Balázs/Sarlós Boldogasszony-plébánia, Kópháza


Történeti háttér: 

Nádasdy Ferenc országbíró (1625–1671) gyermeke sokat betegeskedett, és gyakran az imában lelte örömét. A kis Eleonóra különösen szerette a kópházi erdő kápolnáját, benne a Fekete Mária szobrával, amelyet az édesapja a közeli Lorettomból (az akkori Magyarország híres kegyhelyéről) vitt oda. Eleonóra fogadalmat tett: ha felgyógyul, kolostorba vonul. Szülei azonban a gyógyulás után férjhez adták. A menyasszony az esküvő után – miközben a násznép már a lakodalomban mulatott – egy ablakmélyedésbe húzódva imádkozott, majd a hirtelen támadt viharban villám csapott le rá és azonnal meghalt. A megrendült apa lánya emlékére és sírja fölé (az erdei fakápolna helyére) 1670-ben kőkápolnát emeltetett. Az épületet gróf Széchényi Antal megbízásából a XVIII. század közepén a zarándokok fogadására alkalmas méretűvé bővítették.

A kegytemplom főoltárán a Fekete Mária öltöztethető és megkoronázott szobra látható. Mellette a szülők (Anna és Joachim), valamint Péter és János apostolok szobrai állnak. A főoltár felső szoborcsoportja a templom titulusára utal: Mária látogatása Erzsébetnél. A templom orgonája a sopronbánfalvi pálos-kármelita kolostorból származik. A templom XVIII. századi, háromkirályokat megjelenítő fogadalmi képe, amely a búcsújáró hely egykori kultuszát idézi, az utazók és zarándokok mennyei pártfogóit a kegyszoborral és a gyógyulásért könyörgő Nádasdy családdal együtt ábrázolja.

Forrás: Székely Imre: A Győri Egyházmegye kincsei – Sarlós Boldogasszony-templom, Kópháza; Hitvallás, IX. évfolyam, 8. szám

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán

Veres András ünnepi szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Kópházán