Linzben is csatlakoztak a Szent László-emlékévhez

2017. március 16. (csütörtök) 11:00

Március 5-én a linzi Jó Pásztor-templomban szentmisével és előadással emlékeztek meg Szent László királyról. Szent László országépítő király volt, aki sokat tett a nemzet felemelkedéséért, a magyar államiság megerősítéséért, a kereszténység védelméért és a Kárpát-medencei népek együttműködéséért. Tizennyolc évi uralkodása alatt minden erejét Szent István örökségének fenntartására fordította. Az országot gazdaságilag felvirágoztatta, a törvényhozás által rendet teremtett – fejtette ki szentbeszédében a szentmise főcelebránsa, Vencser László, az ausztriai idegen nyelvű lelkészségek országos igazgatója, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a figyelmünket minden eddiginél jobban ráirányítsuk „Szent István művének folytatójára.” A lelkipásztor kifejtette, a nagy király számos erénye: uralkodói-vezetői képessége, katonai rátermettsége, vallásos buzgalma, bőkezűsége, igazságérzete, bátorsága, bölcsessége, béketűrése ma is követendő példaként áll előttünk.

A Vencser László és Szabó Ernő linzi magyar lelkész által bemutatott szentmisét követő előadásában Varga Gabriella, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa felidézte a Tordai-hasadék legendáját, majd Szent László kapcsán megemlítette, hogy Lengyelországban született, a Kárpát-medencében tevékenykedett, és Felvidéken, Nyitrán halt meg, így a visegrádi országok első közös emblematikus alakja. A magyarországi lengyeleknek és Erdélynek is védőszentje. Ő alapította a nagyváradi és a zágrábi püspökséget. Az ő idejében avatták az első magyar szenteket: István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt.

„Életpéldája, erényei és kultusza jelentették évszázadokon át a nemzet számára a magyar államiság és a keresztény lelkiség megmaradását. Ereje, erkölcsössége, katonai és államférfiúi fellépése a ma embere és politikusa számára is példaértékű. A Szent László-évnek éppen az a célja, hogy életét és művét még jobban és minél szélesebb körben megismerjük, a nevéhez és tevékenységéhez fűződő hagyományokat ápoljuk és továbbadjuk” – idézte az emlékév célját Varga Gabriella. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy a szent király nevéhez szorosan kapcsolódó püspöki székhelyeken: Nagyváradon, Győrben, Zágrábban, Nyitrán és születési helyén, Lengyelországban nagyszabású megemlékezések lesznek, s ugyanígy a számtalan Kárpát-medencei Szent László-emlékhely is különféle rendezvényeknek ad majd otthont. Összefoglalta a Szent László-herma viszontagságos útjának történetét, majd kiemelt néhányat az emlékév eseményeiből, többek között azt, hogy a nagyváradi májusi Festum Varadinum, illetve a júniusi Szent László-napok programsorozata is kapcsolódni fog az emlékévhez. Varga Gabriella szólt arról is, hogy elkezdődött az egész Kárpát-medencét érintő Szent László-út kiépítése, és hogy a Székelyföldi Legendárium csapata jelenleg A sziklahitű király című rajzfilm elkészítésén dolgozik.

Az előadó mindenkit arra biztatott, hogy keresse fel a Szent László-emlékhelyeket, kapcsolódjon be az emlékprogramokba, és ha erre módja van, kezdeményezzen és szervezzen hasonló rendezvényeket maga is a saját közösségében. tünk óhajtva vár, / Imádkozzál miérettünk, / Hogy Isten kedvében legyünk! // Szent László, verd ellenségünk, / Ördögöt űz„Tegyünk meg mindannyian mindent azért, hogy minél többek ajkáról felhangozzék a fohász: »Ó, Szent László, magyar király, / Mi nemzed el mitőlünk, / Ó, Szent László, légy oltalmunk, / Ne pusztuljon mi országunk!«” – zárta előadását a Kőrösi-ösztöndíjas Varga Gabriella. Végül bemutatta és a jelenlévők figyelmébe ajánlotta a budapesti Szent Kereszt Ökumenikus Magazin legutóbbi számát, amelyben A Lovagkirály címmel áttekintő összeállítás jelent meg Szent László királyról.

A megemlékezés után a felső-ausztriai magyarok köszöntötték közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából Vencser Lászlót. A linzi Márton Árpád Néptánccsoport és a szintén helyi Ne-felejts Néptáncegyüttes tagjai székely népviseletben énekelték el a hívekkel együtt az Elindultam szép hazámból előzetesen átírt, „Elindultam szép Ditróból…” kezdetű, személyre szabott változatát, majd az ároni áldást. A csíkkarcfalvi születésű Kiss Irénke és a korondi születésű Kristály Márta saját verssel köszöntötték az ünnepeltet.

A felső-ausztriai magyarok jelenleg a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című kiállítás március 25-i linzi megnyitójára készülnek.

Székely Pálma / Magyar Kurír
Fotó: Varga Gabriella