Az egység abban áll, hogy mindannyian Krisztust keressük – Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

2017. március 11. (szombat) 20:00

Kategória: Főpásztorok

Március 9-én rendezték meg Az egység keresés című ökumenikus fórum a győri Hotel Rába City Centerben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A fórumon jelen volt Veres András győri megyéspüspök, Steinbach József református és Szemerei János evangélikus püspök.

A fórumot az esemény szervezője, Horváth Ármin, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség győri elnöke, Birkás Antal, a Reformáció Emlékbizottság tagja, valamint Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. A köszöntőket követő pódiumbeszélgetésen Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke, Szemerei János, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspöke és Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője vett részt. A pódiumbeszélgetést Békefy Lajos református teológus, közíró vezette.

Török Tamás köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy sem a reformáció előtti, sem az utána következő időszakok nem voltak mentesek az Isten nevében elkövetett visszaélésektől, erőszaktól. A helyettes államtitkár a kereszténységet olyan kincsnek nevezte, amely Európát és a belőle kifejlődő Újvilágot naggyá tette. Kiemelte, hogy az Európában élő, magát ateistának valló személy is egy olyan társadalom tagja, amely a keresztény értékeken alapul. Ebben a kultúrában természetes, hogy a ne ölj! parancsa egyet jelent az Isten nevében elkövetett gyilkosság tilalmával – tette hozzá Török Tamás, aki rámutatott arra, hogy a szélsőséges meggyőződésből elkövetett terrorcselekmények áldozatainak jelentős része keresztény.

Török Tamás bevezetőjét követően Békefy Lajos, a beszélgetés moderátora rávilágított arra, hogy – miként a program címében is szerepel – a felekezetek közötti egység nem más, mint keresés, Krisztus szüntelen keresése. A pódiumbeszélgetés résztvevői beszéltek arról, hogy miben látják a reformáció okát és lényegét, hogyan értékelik a felekezetek között zajló párbeszédet, valamint melyek azok a társadalmi kihívások, amelyekre a keresztényeknek – felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül – együtt kell választ adniuk.

Veres András győri megyéspüspök elmondta, hogy a református és az evangélikus egyházi vezetőkkel félévente tart egyeztetést az MKPK Állandó Tanácsa. A főpásztor nem titkolta, hogy egy katolikus faluban nőtt fel, ahol nem volt lehetősége arra, hogy a protestáns egyházakhoz tartozókkal találkozzon. Győri bencés diákként barátságot kötött egy osztálytársával, akinek édesapja evangélikus lelkész volt. A vele kötött barátságon keresztül ismerkedett meg a protestantizmussal. Az MKPK elnöke kifejtette, hogy a korabeli Egyház bűnei, gyengeségei eredményezték a protestantizmus létrejöttét. A reformáció ötszázadik évfordulóját a katolikusok nem ünnepnek, hanem emlékezésnek tartják, az egyházszakadást eredményező reformációra csak bűnbánattal lehet gondolni. Emlékezés egyúttal arra is, a reformáció a Katolikus Egyházon belül is egy megújulási folyamatot indított útjára. Veres András kifejezte reményét, hogy ez a jubileumi év segíteni fog a krisztusi élet és a felekezetek közötti egység megélésében. A metanoia, a folyamatos megtérés mindnyájunk számára fontos feladat – hangsúlyozta a főpásztor. Veres András rámutatott arra is, hogy a múltban zajló viták rendkívül terheltek voltak, a történelmi helyzetek teremtették a hitbeli vitát. Az egyik fél számára sem kérdéses, hogy csak Jézus Krisztus által üdvözülhetünk – utalt a győri megyéspüspök a megigazulás kapcsán kialakult félreértésre.

Veres András reflektált arra is, hogy a felekezetek mit tehetnek a korunkban zajló keresztényüldözés és a menekültválság ügyében. A főpásztor álláspontja szerint az egyházak nem hallgathatnak, amikor minden öt percben legalább egy keresztény meghal a világon. A gyilkosságok többsége pedig ott történik, ahonnan nagymértékű a migráció. Ha egy hazánkba menekültként érkezett személy a segítségünkre szorul, kötelességünk rajta segíteni, legyen keresztény vagy nem keresztény, attól függetlenül, hogy miként bánnak a keresztényekkel abban az országban, ahonnan érkezik. „A rászorulón segítenünk kell, nemcsak a hittestvéren, mindenkin. Viszont a hittestvéreinket védeni kötelességünk, akkor is, ha távol, sok száz, sok ezer kilométerre vannak tőlünk.” A győri megyéspüspök álláspontja szerint ezen kívül az egyházak kiemelt feladata a családok megerősítése, a fiatalok biztatása az elköteleződésre. Reménykeltőnek nevezte, hogy növekszik azoknak a házaspároknak a száma, akik három, négy, öt gyermeket vállalnak.

Szemerei János szerint a reformáció Isten áldása.  Az evangélikus püspök úgy fogalmazott: Luther, amikor a 95 tételében a hiteles tanúságtétel kérdését felvetette, megvizsgálta azt, hogy szinkronban van-e a szentírási üzenet az egyházi gyakorlattal. A lutheri felvetés első lépcsőfoka azonban az önreflexió: a saját életünk összhangban van-e Krisztus tanításával? Szemerei János rámutatott arra, hogy Luther nem egy másik egyháznak tette fel a kérdéseit, hanem a saját Egyházának, a katolikus, nyugati egyház tagja volt, nem alapított másik egyházat. A 95 tétel, amelyet Luther ötszáz évvel ezelőtt kiszögezett a wittenbergi vártemplom falára, azoknak a problémáknak a megfogalmazása volt, amelyeket az Ágoston-rendi szerzetes tapasztalt. Szemerei János arra is kitért, hogy a reformáció ötszáz éve során falak épültek a felekezetek közé. Érdemi párbeszéd csak az utóbbi ötven évben indult meg, az ökumenikus imahetek pedig huszonöt éve kerülnek megrendezésre hazánkban. Az evangélikus püspök nagy eredménynek tartja a testvéregyházak közötti kapcsolatban a lutheránusok és a katolikusok 1999. október 31-én Augsburgban aláírt, megigazulásról szóló közös nyilatkozatát.

Szemerei János meglátása szerint a gyermekvállalási kedv csökkenése és a családok szétesése komoly probléma, amely a személyes élet és hit válságával van összefüggésben. Amit lelkészként, lelkipásztorként tehetnek, az az, hogy felhívják a rájuk bízottak figyelmét az egyéni felelősségre, és segítenek a személyes hit elmélyítésében.

Steinbach József kifejtette, hogy a reformáció több mint megújítás, a reformáció célja az Egyház eredeti alapra való visszaállítása volt. A MEÖT elnöke megerősítette, hogy vallják, az Egyház egy, szent és egyetemes, a reformátusok is ehhez az Egyházhoz tartoznak. Isten tervét látja abban, hogy a reformációnak látható szakadással kellett bekövetkeznie, és bízik abban, hogy ezt a rosszat Isten az Egyház javára fogja fordítani. A református püspök beszélt a keresztény hagyomány előtt álló 21. századi kihívásokról is. Fontosnak tartja a keresztény értékek védelmét, de ezt soha nem szabad mások ellen irányítani. Steinbach József rávilágított arra, hogy a keresztény, krisztusi önmegtagadás nem egyenlő az önfeladással. Arra buzdított mindenkit, hogy imádkozzanak a világ vezetőiért, a döntéshozókért, akik érdemben tehetnek valamit a nagymértékű népvándorlás ügyében. Steinbach József a család témájával kapcsolatban is megosztotta reflexióját. A református püspök elmondta, hogy  édesapja és édesanyja más-más felekezethez tartozott, mindketten komolyan vették a hitüket és a felekezetük hagyományait, ezért az egyik héten református istentiszteleten, a másik héten katolikus szentmisén vettek részt a szüleivel. Véleménye szerint napjainkban már nem jelent problémát az, ha a szülők különböző felekezetekhez tartoznak. 

Ikker Eszter / Győri Egyházmegye
Fotó: Tar Judit

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

Ökumenikus fórumot tartottak Győrben