A püspökség története

A győri székesegyházSzent István király megkoronázása előtt küldte Asztrik apátot Rómába és Szilveszter pápa az esztergomi érsekség megalapításával együtt aláírta az alája tartozó három püspökség, így a győri püspökség alapításáról szóló okiratot is. Joggal állíthatjuk tehát, hogy a győri püspökség alapítása az 1001. évre tehető.

(Karácsonyi: "Szent István király élete")

Az egyházmegyéhez tartozott a mai Győr-Moson-Sopron megye a Szigetköz kivételével, Veszprém megye északi része a Bakony vonaláig, Komárom megye Tatáig, valamint Vas megye a Mura folyóig.

A győri Székesegyházat minden valószínűség szerint Modestus püspök (1009-1037) ideje alatt építették.

A tatárjárás során Gergely püspök (1223-1241) más püspöktársaival együtt harcolt a tatárok ellen a Sajó mentén és ott is lelte halálalát. Emlékoszlopa a Püspökvár kertjében található. Közben Frigyes ausztriai herceg hadai az egyházmegyét végigpusztították, Győrt is elfoglalták és a székesegyház csaknem teljesen leégett a harcokban.

Omodé püspök (1254-1267) idejében építették újjá a székesegyházat román stílusban.

IV. László király uralkodása alatt a város a cseh király uralma alá került, aki a székesegyház kifosztása után végigdúlta az egyházmegyét is.

Tengerdi Tivadar (1295-1308) volt az utolsó árpádkori püspök az egyházmegye életében. Az árpádkori püspökök nemcsak az egyházmegye szervezésében, hanem az országos politikai életben is tevékenyen és építőleg vettek részt.

Károly Róbert Anjou-házi uralkodó lefoglalta a püspökség javait és csak nagy huzavona után adta vissza.

Hérdervári János püspök (1386-1415) építtette a Székesegyház déli oldalához a Szentháromság kápolnát gótikus stílusban és ott is lett eltemetve.

Albert király halála után Mihályfia Benedek püspök (1439-1444) menedéket nyújtott Erzsébet királynőnek és a kiskorú V. Lászlónak az Ulászló pártiak ellen. Ez alatt a győri várat erős sáncokkal tették biztonságosabbá. 1442. december 13-án létre jött ugyan a béke az ellenfelek között, amelyet a Székesegyházban hirdettek ki, de a néhány nap múlva meghalt Erzsébet királyné. Halála után V. László gyámja, III. Frigyes lefoglalta a nyugati várakat Győrig. A németek Győrött a Székesegyház falához istállókat, boltokat, kocsmákat építettek.

1447-ben Salánki Ágoston (1445-1465) Győrt 3000 aranyért visszaváltotta a császártól.

Monoszlói Csupor Demeter (1466-1480) nevéhez fűződik az omladozó székesegyház újjáépítésének megkezdése. A Székesegyház déli részéhez Szent Demeter tiszteletére kápolnát építtetett. (Ez most a fatimai kápolna.)

Nagylucsei (Dóczi) Orbán (1481-1486) a székesegyházat megnagyobbíttatta és gótikus stílusban újjáépíttette. A püspökséghez szintén gótikus stílusú kápolnát építtetett, ami most is az ő nevét viseli.

Paksy Balázs püspök (1525-1526) Mohácsnál az életét adta a hazáért a törökök elleni harcban. Emlékműve Gergely püspökkel együtt a Püspökvár kertjében található.

Naprághy Demeter (1606-1619) a törökök által megrongált székesegyházat kijavíttatta. Ő adta a székesegyháznak a Jézus születését ábrázoló flamand gobelin kárpitot, amit a 19. század elején a királyi várnak 100.000 arany koronáért eladtak, és annak árából tatarozták a Székesegyházat. Ő hozta magával Szent László király hermáját, amelyet Prágában restauráltatott.

1639-1645 között Draskovich György püspök (1635-1650) Giovanni Battista Ravaval újjáéppítette a siralmas állapotban levő győri Székesegyházat.

Püsky János püspök (1651-1657) az írországi üldözések idején hazánkba menekült Linch Walter clonferti püspököt befogadta, és kanonokká nevezte ki. Ekkor került Győrbe az ír püspök által hozott Szűzanya-kép.

Széchenyi György püspök 25.000 forintos alapítólevele a szeminárium számára 1864-ből.Széchenyi György püspök (1658-1685) még veszprémi püspöksége idején hozzájárul a győri vár építéséhez. 7300 forintos költséggel megépíttette az un. régi szemináriumot a Káptalandombon. A Székesegyházban kőtornyot emelt.

1697. március 17-én történt a Székesegyházban az Írországból származó Szűzanya kép vérrel könnyezése. Keresztély Ágost püpsök (1695-1725) jóváhagyta és engedélyezte, hogy a képet oltárra emeljék.

Gróf Sinzenddorf Fülöp Lajos (1726-1732) az ún. régi szemináriumra ő építtette a második emeletet, hogy lehetővé tegye nagyobb számú papnövendék fogadását. Az ő idejében történt 1729-ben az Oltáriszentség meggyalázása. Ennek kiengesztelésére készült a Frigyszekrény-szobor.

A PüspökvárVásonkői Gróf Zichy Ferenc (1743-1783) püspöki kinevezése után 20.000 forintért visszaváltotta az államtól a katonaság részére 1529-ben lefoglalt püspökvárat és 15.000 forintért rendbe hozatta. Az egyházmegye templomainak 80%-a az ő idejében épült. 1774. augusztus 15-ei aranymiséje alkalmából teljesen felszerelte és felújítatta kívülről és belülről a Székesegyházat. Építésze Hefele Menyhért, festőművésze Anton Maulbersch volt. Az ő idejében telepítették le a piaristákat, kapucínusokat, kamillánusokat és az orsolyita nővéreket.

A Napóleoni háborúk során Napóleon elfoglalta Győrt. A püspökvárat tűz pusztította. A franciák a püspökségre 60.000 forintot vetettek ki. A vár falait felrobbantották, így a Püspökvár falait is. A rázkódástól a Székesegyház tornya előre kezdett mozdulni ezért 1823-ban hatalmas oromfallal támasztották meg.

Herzeg Schwarzenberg Ernő (1819-1821) 200.000 forint költséggel tataroztatta a Püspökvárat.

A Püspökvár könyvtárát Sztankovits János (1838-1848) alapította.

Simor János püspök (1857-1867) 1862-ben Győr-Szigetben zárdát alapított a Vincés nővérek vezetésével. Ezért most is tér van elnevezve róla Győr-Szigetben. Restauráltatta a Püspökvári Dóczi kápolnát és a Székesegyház Hédervári kápolnáját.

Sárvár-Felsővidéki Gróf Széchenyi Miklós (1901-1911) a Székesegyházon nagy felújítási munkálatokat végzett. Ennek költségére használták fel a gobelin falszőnyeg árát, melyet a királyi palota részére vásároltak meg. Ő építette meg a mai új szemináriumot. Az országban először itt kaptak a papnövendékek külön szobát.

Breyer István (1933-1940) a Székesegyház homlokzatát restauráltatta és a belső padozat mai burkolását is ő készíttette.

Báró Altorjai Apor Vilmos (1941-1945) a háború alatt lett győri püspök. Az ostrom alatt a Püspökvárat a menekültek rendelkezésére bocsájtotta. Az orosz katonáknak nem adta ki a lányokat és asszonyokat, ezért megölték.

A régi papnevelő szeminárium épületePapp Kálmán püspök (1946-1966) felújíttatta a háborúban megsérült Székesegyházat és elvégeztette az állagmegóvó restaurálásokat. 1947-ben nagy ünnepélyességgel emlékeztek meg a Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének 250 éves évfordulójáról. Ettől kezdve az egyházmegye papjai minden évben március 17-én rekollekcióval egybekötött zarándoklaton vesznek részt a Székesegyházban. Az ő működése alatt készültek a Hédervári kápolna színes üvegablakai és a Dóczi kápolna színes ablakai, valamint a szeminárium kápolnájának falfestményei.

1967-ben Dr. Bánk József (1966-1968) püspöksége alatt készült el a Székesegyház tornyának sisakja az eredeti formában.

Dr. Kacziba József (1968-1975) folytatta és befejezte a Székesegyház teljes külső felújítását. 1972-ben a Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének 275 éves jubileumára Mária évet hirdetett meg az egyházmegyében. Ennek befejezéseként lett újból felszentelve a felújítás után a Székesegyház.

Dr. Pataky Kornél (1975-1991) működése alatt került sor Apor Vilmos püspök úr hamvainak felhozatalára. 1986. május 23-án a Kármelita templom kriptájából a székesegyház Szent László kápolnájában levő márvány szarkofágjába temették. Működése utolsó éveiben épült a Szentlélek templom és az Apor Vilmosról elnevezett katolikus iskola. Az egyházmegyei Papi Otthon is akkor létesült a régi szeminárium visszakapott épületében.

Dr. Pápai Lajos (1991-) elsőrendű feladatát képezte új egyházi iskolák megszervezése. Nyolc iskola, öt óvoda, egy főiskolai kollégium és három középiskolai kollégium alakult működése alatt. Tíz új templom épült az egyházmegyében. Megvalósította a papnevelő intézetnek a római Lateráni Egyetemhez történő affiliációját. A Püspökvár épületét külsőleg megújította. Az egyházmegyei levéltárat új, megfelelő körülmények közé helyezte át. Az Egyházmegyei Hivatalt külön épületbe helyezte, biztosítva ezzel a hivatali munka eredményes végzését. Megkezdte a Székesegyház külső felújítását.

1993. június 18-án a Hungarorum Gens apostoli konstitúció értelmében az egyházmegye keleti része, Tatabányával és a környező plébániákkal a székesfehérvári egyházmegyéhez lett csatolva, a Szigetköz pedig a győri egyházmegyéhez került.

1996-ban került sor szentséges Atyánk, II. János Pál pápa győri látogatására, amikor az ipari parkban ünnepi szentmisét mutatott be 150 ezer hívő előtt, látogatást tett a Püspökvárban, ahol találkozott a Püspöki Kar tagjaival és a miniszterelnökkel. A Székesegyházban imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt és Apor püspök úr sírjánál.

1997-ben volt a Kegykép vérrel könnyezésének 300 éves évfordulója. A Szentatya Gilberto Agustino bíborost küldte az ünnepre, mint pápai legátust. Ebből az alkalomból kapta a Székesegyház a basilica minor címet. 1997-ben november 9-án volt Rómában Apor Vilmos püspök, vértanú boldoggá avatása.

2001-ben megünnepelték az egyházmegye alapításának 1000 éves évfordulóját.


Boldogasszony-kő Szervatiusz Tibor munkája